A VIKÁR SÁNDOR ZENEISKOLA BEMUTATÁSA
A megye első zeneiskolája 1939 szeptemberében alakult a Bessenyei Irodalmi Társaság keretén belül, a Kálvineum Tanítóképző épületében, Vikár Sándor vezetésével. Az egyre bővülő, megyei faladatokat is ellátó intézmény vezetője 1974-től 2000-ig Babka József volt, majd 2010 augusztusáig Papp Istvánné töltött be vezetői szerepet. 2010 szeptemberétől Tamás Attila az intézmény igzagtója. Az iskola a Széchenyi utcán, később átmenetileg a Bethlen Gábor utcán volt megtalálható, majd végleges helyére, a Kürt u. 5-11. szám alá költözött, ahol jelenleg 49 szaktanterem, 2 hangversenyterem, stúdió és könyvtár szolgálja a zeneoktatást. A Vikár Sándor Zeneiskola meghatározó szerepet tölt be Nyíregyháza város kulturális és zenei életében. Számos tanára nem csak pedagógus munkájával, hanem művészi előadói tevékenységével is gazdagítja a hangversenyéletet. A zeneiskola elsődleges feladata a zenei műveltség megalapozása, valamint fejlesztése. Hagyományrendszere, valamint értékközvetítő kultúrája óriási a városra és a vármegyére kivetítve.
Alapfeladata: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon.
Érdemei: Magyar Művészetoktatásért Emlékplakett, Oktatás Nevelés Eredményességéért Díj, Kiváló Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Előminősített Referenciaintézmény, Kiváló Tehetségsegítő Partnerszervezet elismerés, Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár cím, ezen kívül a Vikár Sándor Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusainak és tanulóinak kimagasló kultúraközvetítő zeneművészeti tevékenysége felvételre került a Nyíregyházi Települési Értéktárba, Ökoiskola.
Az intézmény feladati közé tartozik: művészeti nevelés-oktatás, tehetség- felismerés, tehetséggondozás, célzott egyéni és csoportos foglalkozás, művészeti, szakmai felkészítés, pályaorientációs foglalkozás, előkészítés a középfokú iskolaválasztáshoz, szocializációs és ifjúságvédelmi feladatok, befogadói magatartás kialakítása (rendezvények, opera- és hangverseny látogatások).
Hangszeres kínálata a következő: furulya, fuvola, klarinét, fagott, oboa, szaxofon, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, trombita, kürt, harsona, tuba, ütőhangszerek, népi ének, népi furulya, citera, gitár, magánének, zongora, orgona, klasszikus szintetizátor.
A hangszertanulás mellett kötelező illetve szabadon választható elmélet tárgyak: dalosjáték, szolfézs, zeneirodalom.
Jelenleg hat tanszakon folyik a nevelő-oktató munka: billentyűs, vonós, gitár (akkrodikus), fúvós, vokális-ütő (akkordikus)- népzene, zeneismeret. A közel ezer tanulónak (6-22 éves korig) az egyéni hangszertanulás mellett együttesekben való részvétel is biztosított. Együttesek: Vikár Fúvószenekar, Piccoli Archi Vonószenekar, Canto Guitarras Gitárzenekar, Vikár Népzene Együttes, Dolce Furulyaegyüttes.
A képzési idő a hangszer sajátosságainak és a gyermek fejlettségének megfelelően változó. Három szakaszra tagolódik: előképző: 2 év (az előképző évfolyamot a növendéknek nem kötelező végeznie az életkor és az érintett szaktanár javaslata alapján), alapfok: 4-6 év (a hangszerek nehézségétől függően megkülönböztetünk rövid és hosszú tanszakot), továbbképző: 4 év. A zeneművészeti ágban, a tantervi programokban egy emelt szintű követelményrendszer van jelen a pályára való felkészítéshez a „B” tagozat meglétével. A beválasztás szempontjai, feltételei: az átlagosnál jobb zenei képesség, szorgalom, állóképesség és jobb terhelhetőség.
Az intézmény a zenei tehetséggondozás hálózatának központi egysége. Tehetséggondozó programjainak célja a tehetséges gyermekek felkutatása és képességeik kibontakozásának családdal együtt történő elősegítése.
A nevelőtestületben a gyakornokokat mentortanárok segítik a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. Az iskola pedagógusai bizalommal fordulhatnak problémáikkal az intézményben működő Intézményi Tanács tagjaihoz. Ezen kívül az intézményben működik Diákönkormányzat, Szülői Szervezet és járási illetékességű szakszervezet.
A tantermek száma megfelel az igényeknek, felszereltségük igazodik a tantervi követelményekhez. A hangszerállomány számát tekintve a tanszakok többségében megfelelő, az eszközök és számítógépes infrastruktúra szinten tartása valamint fejlesztése folyamatos.
Az intézmény a nevelés-oktatás feladatán túl felvállalja a település kulturális értékeinek megőrzését, hagyományainak ápolását. Zenei előadásaikkal a tanárok és tanulók egyaránt jelentős szerepet töltenek be a város kulturális életében. A zeneiskola a hagyományteremtés fontos bázisa rendezvényeivel, programjaival. Rendszeres és kiemelt rendezvényei: határon túli és magyar zeneiskolák találkozója, közös reprezentatív gálahangversenye, volt növendékek koncertje, tanári és megyei tanári koncert, Kakaó-bérlet hangversenysorozat óvodásoknak, Jókais-bérletes hangverseny – alsó évfolyamos tanulóknak, Vidám Vikár program karonülő gyerekeknek és családjuknak, megemlékezések zeneszerzőkről, műveltségi vetélkedők, régi- és kortárszenei est, „Virágcsokor nyugdíjasoknak” vonószenekari koncert, karácsonyi hangversenyek, diákönkormányzati hangverseny, közös produkciók és tehetséggondozó programok társintézményekkel, „Ifjú tehetségek hangversenye a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral”, országos zongora- furulya- klarinét- népzeneverseny területi válogatói, országos zongoraverseny döntője (az Oktatási Hivatal és a Belügyminisztérium támogatott művészeti tanulmányai versenyei), saját szervezésű megyei, regionális és online versenyek.
A zeneiskola hosszú évek óta részt vesz a következő városi rendezvényeken: gyermeknap, városnapi programsorozat, Múzeumi Világnap, Ünnepi Könyvhét, Múzeumok éjszakája, Kenyérünnep, Vidor Fesztivál, Magyar Népmese Napja, Tirpák Fesztivál, Országos Könyvtári Napok, Krúdy Napok, Karácsonyi forgatag, Városi karácsony, Zenés áhítat, Idősek Akadémiája, jótékonysági koncertek templomokban, központi ballagás, városi tanévnyitó.
A Vikár Sándor Zeneiskola szoros kapcsolatot tart fenn a városban működő közismereti iskolákkal és azokkal a megyei iskolákkal (Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony, Vásárosnamény, Apagy, Újfehértó, stb.) amelyekkel a zeneiskola bázisintézményi, referenciaintézményi és tehetségpont munkaközösségben működött és működik. Kapcsolata van a helyi óvodákkal, nevelő-oktató munkát végző intézményekkel, civil szervezetekkel, kulturális intézményekkel.
Nemzetközi kapcsolatrendszere nem mindennapi, hiszen hét ország zeneiskolájával tart fenn szakmai és baráti kapcsolatot: Ungvár (Ukrajna), Iserlohn (Németország), Eperjes (Szlovákia), Vítkov (Csehország), Rzeszów (Lengyelország), Máramarossziget (Románia), Bácstopolya (Szerbia). Kétévente nemzetközi találkozót szervez az intézmények képviselőivel. A külföldi iskolák viszont látják a zeneiskola delegációját saját rendezvényeiken, pl: évfordulók, jubileumi rendezvények, közös hangversenyek, kirándulások, művészeti tanulmányi versenyek.
Jó kapcsolatot sikerült kiépítenie nemcsak művelődési intézményekkel, hanem pl. különböző üzemekkel, cégekkel. A Nyíregyházi Főiskola és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának felsőoktatási gyakorlóhelye.
Tanévente tehetségnapot szervez a következő partnerekkel: Első Nyíregyházi Lions Club, Bárczy Gusztáv Általános Iskola, Tehetségpont, Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola, Tehetségpont, RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola. Nagyon szép összefogás, amikor a sérült gyerekek együtt énekelnek, táncolnak, játszanak az ép gyermekekkel.
A helyi média az iskola nagy segítője, hiszen újságcikkekben, televízióban és az interneten hívja fel a figyelmet az intézményben zajló munkára, előadásokra, hangversenyekre.
Évente átlag 100 hangversenyen játszanak az iskola tanulói és tanárai (tanszaki hangversenyek, bérletes hangversenyek, tanári-, karácsonyi koncertek, külső események).
A Vikár Sándor Zeneiskola tanárai a versenyre való felkészítés áldozattal járó feladatait elhivatottan végzik. A tanulók sikeres helytállása valamennyi versenytípusban nyilvánvaló: nemzetközi, országos, megyei, regionális, térségi. A tanulók díjazása mellett több pedagógus kolléga munkáját különdíjjal értékelte a versenybizottság. Az intézményt a gyerekek tehetségkutató versenyeken is eredményesen képviselték: Ki Mit Tube, X-Faktor válogató, Virtuózok komolyzenei tehetségkutató, Fölszállott a páva népzene vetélkedő.
Évente átlag 40-50 tanuló tesz művészeti alapvizsgát a 6. évfolyam végén. A művészeti záróvizsga a 10. évfolyam végén nem kötelező, de többen élnek a lehetőséggel, tanévente kb. 5-10 fő zárja le ebben a formában zenei tanulmányait. A zenei pályán továbbtanulók száma az utóbbi tanévekben átlag 5 fő.
Az iskola pedagógusai minden tanévben hangszerbemutatókat szerveznek, a felvételi meghallgatás több napos. A jelentkező tanulók jellemzően Nyíregyháza városban élő családok gyermekei.
Az intézmény alkalmazotti közössége átlag 70 fő, ebből átlag 55 pedagógus. Az intézményben jelenleg 4 tanár mesterpedagógus (2 fő pedagógus szakértő, 1 fő vezető, 1 fő fejlesztő-innovátor tevékenységet végez), akik közül egy kolléga áttanító (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium). A nevelőtestület tagjai közül számos kolléga szakvizsgával rendelkezik, egy pedagógus Bonis-Bona díjas a tehetséggondozás és versenyfelkészítés területen végzett munkája elismeréseként. Számos, immár nyugdíjas kiváló szakember kapott különböző kitüntetéseket és díjakat az elmúlt évtizedekben. A jelenlegi nevelőtestület tagjai között Arany Katedra díjas, Barzó Endre díjas, Vietórisz József díjas, Artisjus díjas végzi kiemelkedő nevelő-oktató munkáját, néhány pedagógus miniszteri elismerésben is részesült.
Az iskola alapítványa a Zenekultúra Támogatásáért Alapítvány segíteni, támogatni, ösztönözni kívánja a zenekultúra fejlesztését. Célja a zeneiskola versenyeinek és rendezvényinek szakmai vezetése, szervezése, irányítása. Az alapítvány támogatást nyújt a zeneiskolában folyó zeneoktatás feltételeinek javításához is, segíti a tehetséges tanulók és tanáraik szakmai fejlődését. Támogatja a speciális továbbképzéseket, ösztönzi a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolását.
Az intézménye jelenlegi igazgatója Tamás Attila zongoratanár és korrepetitor, aki 2010-től látja el vezetői feladatait. Tamás Attila Artisjus Zenei Alapítvány díjas a zenei oktatásban végzett kiemelkedő munkájáért (2007), Arany Nyírfalevél kitüntetéses a nyíregyházi diákokért végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként (2010), Megyei Príma különdíjas (Nyíregyháza kulturális és művészeti életében kifejtett kimagasló tevékenységéért 2015), ezen kívül miniszteri elismerésben részesült az elmúlt évek tevékenysége kapcsán hivatkozva a bűnmegelőzés területén végzett kiemelkedő tevékenységére, együttműködésére (2018). 2010 szeptemberétől a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének megyei elnökeként és országos elnökségi tagjaként végzi munkáját a szakmai szervezetben. Mesterpedagógus, 2015-től köznevelési szakértői tevékenységet lát el. Felkérésre versenybizottsági feladatokat lát el mind országos, mind nemzetközi szinten. Sikeres korrepetitori tevékenysége által több országos verseny különdíjasa. 2017 novemberétől a Móricz Zsigmond Színház zenei vezetője. 2020-ban a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által létrehozott szakmai Kuratórium Tamás Attila részére, a magyar művészeti nevelés-oktatás terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő színvonalú és eredményes munkájáért a „Magyar Művészetoktatásért” díjat adományozta. Tamás Attila vezetői szemlélete innovatív, ösztönzésére az intézmény folyamatos és intenzív pályázati tevékenységgel gyarapítja szakmai lehetőségeit és tárgyi feltételeinket. 2023. január 20-án, a magyar kultúra napja alkalmából Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere elismerése és megbecsülése jeléül Bencs László emléklapot adott át Tamás Attila részére.
A Vikár Sándor Zeneiskola tanárai az elmúlt nyolc évtizedben mindannyian azon fáradoztak, hogy Nyíregyháza tanulói, és a zenét szerető közönség számára értékes pedagógiával, emlékezetes koncertekkel biztosítsák a zenei kultúra jelenlétét a városban. Nyíregyháza város zenei élete, a diákok eredményei, a zenészek munkája, elismertsége, országos odafigyelést érdemel.
Az elmúlt évek egyfajta önzetlen szolgálatot tükröznek, ami rámutat egy közös gondolkodáson alapuló, a művészetek befogadására irányuló tanár-diák-közönség kapcsolatra. Elmondható, hogy a zeneiskola értékközvetítésére óriási szükség van, hiszen a zene fejleszti a belső harmóniát, mellyel bárki érzékenyebbé válhat esztétikailag, s ez meghatározó folyamattá válik az egyén életében.
A VIKÁR SÁNDOR ZENEISKOLA TÖRTÉNETE, MÉRFÖLDKÖVEI
A nyíregyházi Állami Zeneiskola jogelődje a Bessenyei Társaság Állami Engedélyezett Zeneiskolája volt. A harmincas évek elején egy tenni vágyó, lelkes fiatalembert kértek meg, hogy szervezze meg és indítsa el az iskolát. Ez a fiatalember Vikár Sándor volt, a Kálvineum Tanítóképző Intézet ének-zene tanára. 1939 szeptemberében tehát megalakult a zeneiskola. Szinte a semmiből kellett létrehozni, hiszen semmilyen dologi és anyagi segítség nem állt rendelkezésre.
Az oktatás az igazgató lakásán történt, valamint a Kálvineum Tanítóképző Intézet énektermében, s egyik szertárában. Két zongoratanárt sikerült szerződtetni Debrecenből, majd hónapokkal később csatlakozott egy újabb zongorista. A zeneóvodát és az elméletet maga Vikár Sándor tanította a gyerekeknek. A növendéklétszám ekkor 70 fő volt.
A város 550 pengő segélyt utalt a zeneiskolának a tanév december havában, amiből sikerült megvásárolni a legszükségesebb felszereléseket, a második félévben pedig az egyik banktól folyt be némi segély. Roppant nehéz anyagi helyzetben volt az iskola, hiszen a befolyt tandíjakból kellett kifizetni a tanárokat, a terembérleti díjat, valamint a zongora bérlését, így bármilyen anyagi hozzájárulás segítette a munkát.
A második évben szinte duplájára nőtt a növendéklétszám: 120 fő. Beindult a hegedűoktatás, s még egy zongoratanár csatlakozott a tanári karhoz. A város ebben a tanévben is adott 550 pengőt, de a gazdasági alapot legfőképpen a növendékek tandíja biztosította.
A zeneiskola kezdettől fogva szem előtt tartotta Kodálynak híressé vált és minden hivatásos muzsikusra kötelező érvényű mondását: „Legyen a zene mindenkié!” Ez ösztönözte az igazgatót és rajta keresztül a tanári kart, hogy ahol csak lehetett, helyben és vidéken felkeltsék a zene iránti érdeklődést, kielégítsék és jó irányba tereljék a nagyközönség zenei igényét, érdeklődését. És itt, az addig elhanyagolt „sötét Szabolcsban” mind gyakrabban hangzott fel itt-ott az értékes, komoly zene.” (Vikár Sándor: Ez történt harminc év alatt – A nyíregyházi zeneiskola története, Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, 1972. 41. oldal)
Az 1941-es tanévben újabb két zongoratanárt alkalmaztak, s ekkor már 213 növendék iratkozott be. Ez időben a zeneiskolák felügyeleti rendjében mélyreható változás következett be. Eddig a budapesti központi szakfelügyelet közvetlenül irányította a magyarországi zeneiskolákat, s ennek megszűntével a zeneiskolák az illetékes tankerületi főigazgatóság alá kerültek. A főigazgatóság tanulmányi felügyelőket nevezett ki, valamint gondoskodott a zeneiskolák ellenőrzéséről. A főigazgatóság tanulmányi felügyelettel bízta meg a nyíregyházi zeneiskola igazgatóját. Tanítási helyiségeket a nyíregyházi középiskolák adtak.
Közben a háború elhúzódásával és terjedésével egyre nehezebbé vált a megélhetés. Az 1944/45-ös tanév meg sem kezdődött, hiszen a német katonaság lefoglalta a zeneiskolának otthont adó tanítóképző és leánypolgári épületét. A súlyos harcok folyamán minden elpusztult, többek között az irattár és mind az a holmi, amit sikerült beszerezni.
A háború után nagyon nehezen indult újra a zeneiskola. A keserves időszak után 1945. november 15-én 318 fő volt a beiratkozott növendékek létszáma. A zeneiskola céljaira a Széchenyi utca 13. szám alatti Gyulaházi féle elhagyott házat sikerült megszerezni.
Az 1945-46-47. évi tanítás időben gyakorlatilag egybefolyva történt. A zeneiskola kérésére a debreceni tankerületi főigazgató engedélyezte a zeneiskolának, hogy az önként jelentkező növendékeket nyáron is szorgalmi időben szokásos módon taníthassák.
Közben megindult a szakmai továbbképzés a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete kezdeményezésére. A zeneiskola tagja lett az Államilag Engedélyezett Zeneiskolák Országos Szövetségének. A régi tanterv megváltozott, s kialakult egy újfajta oktatási módszer, amely a technikai képzés mellett a muzikális fejlődést tűzte ki céljaként.
Naponta küzdeni kellett a fönnmaradásért, éppen ezért amikor 1950. január 1- től fölmerült a zeneiskola városhoz tartozásának lehetősége, az egyben anyagi biztonságot is jelentett, hiszen rendezni lehetett a tanárok státuszát, s pótolni az elmaradt fizetéseket.
1951-ben a növendéklétszám elérte a 302 főt. Kérték a cselló-, fa- és rézfúvós hangszerek oktatásának elindítását. Ekkor már a zongora, hegedű, ének, előképző, zeneszerzés tárgyak mellett jelen volt a tangóharmonika és a gitár szak is. Ebben az évben a pedagógus szakszervezet mellett megszerveződött a Művészeti Dolgozók Szakszervezete.
Az 1951/52-es tanévben került megrendezésre az első szolfézs verseny, ahol mintegy 70 növendék vett részt, s végre elkezdődött a fúvós hangszerek oktatása is (fuvola, klarinét, trombita, harsona).
1952. szeptember 1-től, adminisztrátort alkalmazhatott az iskola, az igazgató feleségének személyében. Ekkortól a tandíjakat okmánybélyegekben kellett befizetni. A növendéklétszám elérte a 496 főt. Mint az előző években is, a tanárok lelkesen rendeztek hangversenyeket, szem előtt tartva a diákok, gyerekek zenei nevelését.
1953/54 – szolfézs, zongora és ének versenyek kerültek megrendezésre. Az egyre növekvő növendéklétszám miatt felmerült az épület bővítésének lehetősége, de ez évek múltán realizálódott, így szükségmegoldásként a pincében 6 helyiséget alakítottak ki tanterem gyanánt.
Az 1954. október 15-ei statisztika szerint 362 fő a beiratkozott tanulók létszáma. A Népművelődési Minisztérium új rendelete alapján csak 350 főre volt engedély, de a lemorzsolódás miatt vettek föl több növendéket. A tandíjrendeletben is változás történt, mely az előmenetelt és a szorgalmat vette alapul.
Az 1955/56-os tanév Bartók Béla születésének 75. évfordulójának jegyében telt. Megalakult a Bartók Emlékbizottság, s a zeneiskola növendékei versenyen vettek részt. Ekkor alakult meg a Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Művészeti Szakosztálya, melynek elnöke Vikár Sándor lett, a tagjai pedig tanárok voltak, ezáltal még nagyobb lehetőség kínálkozott a zene terjesztésére.
Az ’56-os események megzavarták az iskola életét, bár különösebb kár nem érte az intézményt.
1957/58-ben a megyei tanács népművelődési osztályától 150 000,- forint értékű hangszert és bútorokat kapott az iskola. A kezdetektől fogva nehézséget jelentett a tanárok fluktuációja, ebben a tanévben pl. négy pedagógus hagyta el az iskolát.
Az 1959/60-as tanévben két fiókiskolát indítottak be: Mátészalka, Kisvárda. Ezzel egy időben indult el tehát Szabolcs-Szatmár megyében a zeneiskolai hálózat kiépítése.
1959. november 28-án a 20 éves jubileumi ünnepség színesítette az iskola életét.
1960-Kapcsolat az Országos Filharmóniával, ifjúsági bérlet hangversenysorozat elindítása.
Az 1960/61-es tanévben a két fiókiskolával együtt 838 növendéket számlált az intézmény. Az iskola bővítésére írott kérvények eredményeként a Malom utcai új épület 12 helyiséggel került átadásra 1961. szeptember 1-én. Fontos megjegyezni, hogy a tanév alatt összesen 60 alkalommal szerepeltek a tanárok-diákok nyilvánosan.
1961/62 tanév adatai: 921 növendék, 23 főállású pedagógus, és 6 óraadó tanár.
1962-ben megkezdődtek az alsó fokú zeneoktatási reformok. Az egyik legfontosabb újítás az volt, hogy a fúvós tanszak tanítási idejét négy évre emelték.
1963-ban került megrendezésre Nyíregyházán a VI. Országos Kamarazenei Fesztivál.
A legkiemelkedőbb esemény a tanévben a zeneiskola 25 éves jubileuma volt, s ehhez kapcsolódott Nyíregyháza város felszabadulásának 20 éves évfordulója is. Így, e kettős évforduló jegyében rendezte meg az iskola a hangversenysorozatokat.
1964-65-től elkezdődött a dalosjáték tanítása az óvodáskorúaknak, s a furulyaoktatás 3 éves tanszakká vált. Az 1965. év az ország felszabadulásának 20. évfordulója, így nagyon sok hangverseny került megrendezésre az ünnep kapcsán. Ugyanebben az évben a kisvárdai fiókiskola önállóvá vált.
1965/66-növendéklétszám: 858 fő. A mátészalkai fiókiskola is önállósult, így a megyének immár három zeneiskolája lett. Később negyedik lett az újfehértói zeneiskola. Az egyik legfontosabb miniszteri utasítás elrendelte, hogy a hangszeres zeneoktatás színvonalának javítása érdekében, az ének-zenei általános iskolákban folyó hangszeres oktatást át kell adni az állami zeneiskoláknak.
1966-67-ben megjelentek a zongora, hegedű és gordonka iskolák első kötetei, megkönnyítve a tanárok munkáját (30 tanár oktatott 900 növendéket). Az állami zeneiskolák új, kiegészítő rendtartásának hatálybalépésével, helyt kapott a zeneiskolák iskolaszerűségre irányuló törekvése.
1967 novemberében a Művelődésügyi Minisztérium művészetoktatási osztálya engedélyezte, hogy a 24 perces órákat 30 percre, a 30 perces „B” tagozatos órákat pedig 45 percre emeljék a zongora és a vonós tanszakon. Másik újításként történt az, hogy az iskolavezetőség tanárokat küldött a helyben történő tanításra a 4-es számú általános iskolába, a tanárképző főiskola gyakorlóiskolájába, és a tanyai kollégiumokban tanuló gyerekekhez.
1968-1969-ben a hangversenyek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves jubileuma jegyében kerültek megrendezésre, valamint Vikár Sándor szerzői estje is lebonyolításra került, s nem utolsósorban megrendezték az 50 éves jubileumi ünnepi koncertet.
A növendéklétszám az 1960/70- es tanévben: 925 fő. A tanári kar: 36 főt számlált.
1970/71-ben folytatódtak a jubileumi megemlékezések.
Az 1970-es árvízkárosultak javára a tanárok hangversenyt ajánlott föl.
Az 1971/72-es tanévben is különböző hangversenyek színesítették a zenei életet, többek között önálló estek, Bartók és Beethoven, Schubert műveiből. A tanárok országos versenyeken szerepeltek kiváló eredménnyel.
1972/73-Kodály év, szolfézs versenyek kerültek rendezésre. A fokozódó teremhiány károsan befolyásolta a zeneiskola dolgozóinak lendületes munkáját.
1974-ben Vikár Sándor nyugdíjba vonulása után, Banka József látta el a vezetői feladatokat megbízott igazgatóként. Az év folyamán több továbbképzésen és konferencián való részvétel segítette a tanárok munkáját. Kicserélték az iskola elavult világítását, vízvezetékeit, fűtőberendezéseit, valamint mosdó helyiséget alakítottak ki, s a vízhálózatot rákapcsolták a városi vezetékre.
1975-statisztikai számok: 31 kinevezett tanár, 9 szerződéses tanár, 864 fő növendék. Babka József ez évtől lett az iskola kinevezett igazgatója.
Az ország felszabadulásának 30. évfordulójára reprezentatív hangverseny megrendezésével emlékezett az iskola. Az országos zongoraverseny előfutáraként, Kisvárdán megyei zongoraversenyt tartottak.
1976-Nyíregyháza város megyeszékhellyé válásának 100. évfordulója. Egyre több tanár kapcsolódik be a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar munkájába, s ekkor kezdett aktualizálódni a kapcsolat a 4. számú Zenei Általános Iskolával.
1977-ben megtörtént a négy kihelyezett fiókiskola leválasztása. A legkiemelkedőbb rendezvény, az I. Országos Zongoraverseny megrendezése volt, mely Sára Jenő tanszakvezető tanár úr és a zongora tanszak tanárai ötletének megvalósításaként indult el a zeneiskola történetében. Ezt megelőzően helyben és a megyében voltak zongoraversenyek.
1980-ban elkezdődött a Malom és a Széchenyi utcai épületek renoválása, valamint a Kulturális Minisztérium elrendelte az 5 évre szóló Munkaügyi Szabályzat készítését.
1980-Piccoli Archi Ifjúsági Vonószenekar megalakulása.
1981-ben egy faházat állítottak fel a zeneiskola udvarán társadalmi munkával, valamint létrehoztak 5 tantermet az alagsorban.
1982-ben életbe lépett az 5 napos tanítási hét.
1989-es év többek között az 50 éves Zeneiskola Jubileumi rendezvénysorozatáról szólt. Ezen belül emléktábla avató ünnepség és koszorúzás történt Vikár Sándor Állami díjas igazgató sírjánál.
1989-től külföldi zeneiskolákkal rendszeres cserehangversenyeket szervezünk. Így ismerkedhettünk meg kezdetben Ungvár, Iserlohn, Eperjes, majd Vítkov, Rzeszów, Máramarossziget, Topolya, Dunaszerdahely zenei életével.
1991-ben átadták a Zeneiskola Kürt utcai új épületét.
1992-ben történnek a Piccoli Archi Vonószenekar vendégszereplései (Lettország, Litvánia, Finnország, Hollandia, Németország)
1992-A Zenekultúra Támogatásáért Alapítvány létrehozása
1993-ban az I. Pro Archi Ifjúsági Vonószenekari Fesztiválon találkozhattak különböző országok vonós hangszereken játszó fiataljai. E rendezvény nem más, mint egyedi profilú rangos zenei fesztivál egész Európában. (A program 6 alkalmat élt meg, az utolsó 2008-ban került megszervezésre.) Ugyanebben az évben Egri Erzsébet festőművész egy nagyméretű pannót (776×223) ajándékozott az intézmény Piccoli Archi terme számára. Az alkotás címe: „Brillante in A”.
1994-ben megtörtént a zeneiskola építési területének átadása, s kezdetét vette az építkezés a Kürt utcán, melynek eredményeként 1995 őszén átadásra került az új létesítmény, amely 51 tantermet, 2 hangversenytermet, könyvtárat, stúdiót, s tanári szobát foglal magába.
1997 novemberében Nyíregyházára szervezett EMU (Europaische Musikschulen Union) rendezvény valósult meg, melyen 17 ország képviselte magát.
1998-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány bázisintézményi hálózatot hozott létre, melynek az iskola is tagja lett az 1999/2000 tanévtől, ezáltal az intézmény majd tíz éven át a Közalapítvány támogatása által az alapfokú művészeti iskolák bázisintézménye, a megyei zeneiskolák komplex összefogója volt.
2000-es évtől Papp Istvánné a zeneiskola kinevezett igazgatója.
Ebben az évben „Múzsák Ölelésében a Vonós Hangszerek” címmel tartották meg Nyíregyházán az első Kelet-magyarországi vonós találkozót, mely a következő célok megvalósítására mutat rá: ösztönözni a hegedűt, s gordonkát tanuló gyermekeket a rendszeres gyakorlásra, sikerélményben részesíteni a résztvevőket, s megteremteni a találkozás és egymás eredményeinek megismerésének lehetőségét. (A rendezvény 3 alkalmat élt meg, 2006-ban került megszervezésre az utolsó.)
2000-A népzenei együttes megalakulása, a Kürt-szó iskolaújság első számának megjelenése (2023-ban a 32. szám jelent meg).
2001-Az intézmény sikeres pályázaton keresztül nyerte el az internet használatának lehetőségét (intézményi e-mail címek, honlap).
A zeneiskola folyosóin fedezhetjük fel az egyedülálló panteont, amelynek az alapjait 1994-ben vetették meg Paganini és Casals bronz domborműveinek a leleplezésével.
A „Nyíregyházi Vonós Panteon” ötlete volt kollégánktól Tóth Nándortól eredt, aki Orr Lajos szobrászművésszel folytatott beszélgetése után döntött úgy, hogy elkészítteti a vonós hangszerek kiválóságainak bronz arcképcsarnokát. A carrarai márványlapokra helyezett domborművek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium képző- és iparművészeti tagozatos végzős diákjainak a vizsgamunkái. A panteon 1994-től folyamatosan bővült, hivatalosan 2001 novemberében adták át.
2002-ben az iskolát példaértékű tevékenysége alapján, a Magyar Művészetoktatásért Emlékplakett- tel tüntették ki. Ugyanebben az évben a zeneiskola vezetőinek és tanári karának kezdeményezésére, a város támogatásával december 8-án Névadó Ünnepségen a nyíregyházi zeneiskola felvette Vikár Sándor alapító nevét. Ezen ünnepség alkalmából Vikár-mellszobrot alkotott Zagyva László, nyíregyházi szobrászművész. 2002 év tavaszán újjáalakult a Vikár Fúvószenekar, valamint elkezdődött az orgona hangszer oktatása is (orgona vásárlása). Az iskola logóját Forgács Zsolt informatikus, a zeneiskola főbejárata fölötti feliratot Nagymarczi László készítette.
Az országban második helyen nyílt meg 2003-ban alapfokú művészetoktatási intézményben elektronikus klasszikus zenei oktatási központ. Ezáltal, a zeneiskola kivívta magának azt az élenjáró címet, mely a zeneiskolai oktatás modernizációs folyamataiban komoly részt felvállaló intézményeket illeti. Ebben az évben az intézmény csembalót vásárolt.
2003-ban a II. Múzsák ölelésében a vonós hangszerek eseményre készítette el Boros György fotóművész „Harmónia” címmel lírai vallomását a vonós hangszerekről (16 oldalas színes fotókkal illusztrált kiállítási katalógus). Fizikailag az állandó kiállítás 2005-től tekinthető meg a zeneiskola Piccoli Archi termében.
2005-A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány az Oktatás – Nevelés Eredményességéért kitüntetést adományozta az intézménynek. Ekkor indul útjára a Kakaó-bérlet hangversenysorozat, más néven Gyermekkoncert – „Kreatív zenés barangolás” jógyakorlat.
2007–Kiváló Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elismerés, a Canto Guitarras gitárzenekar megalakulása.
2008-Kawai hangversenyzongorával gyarapodott az intézmény. 2008-ban Nyíregyháza testvérvárosába Rzeszówba (Lengyelország) zenei világnapi rendezvényre utazott a zeneiskola fúvószenekara, majd ugyanitt az iskola Blockflöte együttese Nemzetközi Kamarazenei Versenyen vett részt.
2009-A 70 éves jubileum alkalmából az iskola átvette az Oktatási Minisztérium kitüntető oklevelét és az Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége elismerő oklevelét sokirányú, eredményes munkájáért. A Kreativitás és Innováció Európai Évéhez kapcsolódó két ötletpályázat a Tempus Közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében bekerült a Kreativitás és innováció éve 2009 hivatalos hazai programjába. Tantermi orgona beszerzése.
2010-Az intézmény vezetője Tamás Attila. NTP-OKA-XVIII Az eredményesen működő területi tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása és a már jelenleg is sikeresen működő térségi hálózatok támogatása című pályázata. NTP-OKA/II „Hangszövő tehetséggondozó műhely” indulása. TÁMOP 3.1.7-11/1 Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. NTP-AMI-11 „Legyen a zene mindenkié” – A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatására.
2011-től az intézmény Akkreditált Tehetségpont. TÁMOP 3.4.4-08/1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Géniusz Tehetségnap. Előkészítését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tehetségsegítő Hálózat kialakítás projekt támogatásával valósította meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézete és öt partnere – köztük a Vikár Sándor Zeneiskola. NTP-OKA-XXI „Hangár-népzenei műhely” – Közoktatásban működő tehetséggondozó műhelyek támogatása. Előminősített Referencia intézmény cím az Észak-alföldi Regionális Hálózatkoordinációs Központ által. Felfedezettjeink – 2011 A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács pályázata „Felfedezettjeink 2011 díj” 1 tanuló számára.
2012–TÁMOP 3.1.7-11/2 „Hangadók” – Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése. Felfedezettjeink – 2012 A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács pályázata „Nemzeti Tehetségpont Különdíj” 1 tanuló számára.
2013 januárjától az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
2013–NTP-MH-12 „Egyedül nem megy” – A tehetséggondozó munka szakmai színvonalának fejlesztését szolgáló mentori hálózat kiépítésének támogatása. A tehetséggondozásban elismert művésztanárok meghívása, szakmai fórum szervezése, mentori hálózat kialakítása. NTP-MR-MPA-12 „Vidorgás” – Térzene Fesztivál – A program létrehozása által magas színvonalú zenei apparátussal képviselték az iskolát a tanulók Közép-Európa legnagyobb térzene fesztiválján, a Vidor Fesztiválon. NTP-MP-12 „Hang-verseny” a 2012/13. tanévben megrendezendő művészeti versenyek támogatására. NTP-AMI-12 „Kivágjuk a rezet” pályázat keretén belül 2013. május 2-án ünnepelte a Vikár Sándor Zeneiskola fúvószenekara 10 évvel ezelőtti megalakulását. „Magyar Művészetoktatás 2013” – a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége által készített filmsorozat bemutatja az alapfokú magyar művészetoktatás jelenlegi helyzetét. Az intézményt a gitár és a cselló tanszak képviseli a filmben. MATEHETSZ – TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 „Tizenkettő nem egy tucat!” Tehetséghidak Program nevű kiemelt projekt keretében ifjú tehetségeket bemutató portréinterjúk és kisfilmek készítésére. MATEHETSZ – TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 „Tehetséghidak Program” kiemelt projekt keretében megvalósuló „Gazdagító programpárok II.” NTP-OKD-M-MPA-12 Nemzeti Tehetség Program „Bonis Bona” – A nemzet tehetségeiért pályázata, 1 pedagógus Bonis Bona – Díj elismerésben részesült, mint kiváló versenyfelkészítő.
2014-MATEHETSZ – TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 „Tehetséghidak Program” elnevezésű kiemelt projekt keretében megvalósuló „Csoportos tehetségsegítő tevékenységek megvalósítása”. Az intézmény a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának gyakorló helyévé vált.
2015–MATEHETSZ – TÁMOP-3.4.5-12-2012-0001 „Ki játszik ilyet?” Módszertani Tehetségfejlesztő Jó Gyakorlatok Adaptálása – Műhelymunkák keretében. NTP-AMI-14 „ALMA” – Zenés barangolás egy kalandregény világába – A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatása. NTP-TM-14-0231 – Tehetséggondozó műhelyek támogatása “Kortárs műhely” pályázati címmel, a Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskolán belül működő Pro Archi Egyesület gondozásában valósult meg a „Nyár esti kortárszene a Fény éve jegyében” című előadás. A tehetségműhely keretén belül a kortárszenei est létrehozásában közreműködtek: az intézmény tanárai és diákjai, a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és diákjai, a Móricz Zsigmond Színház művészei. Bonis Bona NTP-OKD-M-14 Új Nemzedék Központ a Nemzeti Tehetség Program „BONIS BONA – A nemzet tehetségeiért”, 1 pedagógus kiváló tehetséggondozó Bonis Bona – Díj elismerésben részesült, mint kiváló tehetséggondozó. A Kodály Program keretében az intézmény 1 millió Ft értékű KAWAI pianinoval gazdagodot.
2018–Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár cím. Regionális Művészeti Tehetségsegítő Tanács elismerő oklevél. Új csembaló vásárlása.
2019-„Vikár 80” – jubileumi rendezvény, elismerő oklevél Tehetségpont partnertől a Jókai Mór Református Általános Iskolától és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségétől. Az intézményünk neve: Vikár Sándor Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola lett. Benczi Gyula, a híres nyíregyházi cigányprímás zeneművészeti tevékenysége kapcsán, mint az érték képviselője és értékgondnoka, az intézmény vezetője emléklapot vett át a Helyi Értéktár képviselőitől. Akkreditált Kiváló Tehetségpont cím a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által.
2020-a Vikár Sándor Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusainak és tanulóinak kimagasló kultúraközvetítő zeneművészeti tevékenysége felvételre került a Nyíregyházi Települési Értéktárba. Az erről szóló emléklapot ünnepélyes keretek között 2022. május 13-án adta át Dr. Kovács Ferenc polgármester úr.
A nevelési-oktatási feladatokat az iskola 2023. szeptember 1-től a Kürt utcai székhely mellett a Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (4531 Nyírpazony, Vasvári Pál utca 32.) telephelyen látja el.
2023. szeptember 1-től 2026. augusztus 31-ig a zeneiskola jogosult a Belügyminisztérium által adományozott Ökoiskola cím használatára.
2023. október 16-án a Megyei Értéktár rendezvénye valósult meg az intézményben az Értékes Esték programsorozaton belül, ahol bemutatásra került az értéktárba felvételt nyert munkásság, tevékenység.
Felhasznált irodalom:
- A Vikár Sándor Zeneiskola AMI jubileumi évkönyve, szerkesztette: Papp Istvánné
Örökségünk Könyvkiadó Kft. Nyíregyháza, 2009 - Papp Istvánné: Nyíregyháza zenei élete a századfordulótól napjainkig
Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya, a Megyei Pedagógiai Intézet és a Nyíregyházi Zeneiskola, 1988 - Vikár Sándor: Ez történt harminc év alatt
A nyíregyházi zeneiskola története
Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, 1972 - A nyíregyházi Zeneiskola öt éve a dokumentumok tükrében
Összeállította: Papp Istvánné, Galli Edina, Babka József
Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pedagógiai Intézet nyomdájában, 1994
