Papp Istvánné (2000-2010-ig tartó ciklus)
Pályafutását az Újfehértói Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában és Zeneiskolában kezdte, 1975-től lett intézményünk tanára. Sokirányú tevékenysége mellett fúvósötöst szervezve szerepelt a város kulturális rendezvényein. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekarnak 25 éven át volt tagja. A zenekar „hőskorában” arculatának, koncertjeinek meghatározó egyénisége volt, emellett szervezője a külföldi koncertsorozatoknak (Hameln-Hannover-Nyíregyháza). Elindítója és előadója volt a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárral közös szervezésben az ismeretterjesztő zenei előadásoknak.
A zeneiskolában 15 éven át igazgatóhelyettesként, majd igazgatójaként összefogta és szervezte a társintézményekkel, fórumokkal, társaságokkal a közös művészi élményt nyújtó esteket (művészeti iskolák, Német Fórum-Fórum Deutsch Egyesület, Kodály Társaság, Bessenyei Társaság, Irodalmi Társaskör). Ezen programok és partneri kapcsolatok közhasznúsága, értéke felbecsülhetetlen, mivel a zenét, művészetet kedvelő közönséget becsalogatta a hangversenytermekbe, ezáltal széleskörűen összetartotta az értékeket, hagyományokat. Ugyancsak ezt a célt szolgálták a zeneiskolába meghívott világjáró művészek koncertjei. A vendégművészek közvetlenül iskolánk színvonalát emelték, de közvetett úton a város kulturális életét szolgálták.
Tanítványai az országos kürtversenyekről többször díjjal tértek haza, önmaga pedig tanári különdíjban részesült.
Az iskola külkapcsolataiban új partnerkapcsolatokat indított útjára a régi kapcsolatrendszert is gondozva (Csíkszereda, Vítkov, Bácstopolya, Rzeszów).
Vezetése alatt több új tanszak indult útjára, így az elektronikus zene, orgona, egyházzene Szintén vezetése alatt történt egy kiemelten fontos esemény: az intézmény felvette alapítójának, volt igazgatójának, Vikár Sándornak a nevét.
A médiával rendszeres kapcsolatot tartva adott híreket az intézményről, emellett sok éven át írt cikkeket a Kelet-Magyarország napilapba az éves bérletes filharmóniai koncertekről.
A zeneiskola 50 éves évfordulójára megírta a Nyíregyháza zenei élete a századfordulótól napjainkig című kiadványt. Igazgatóként bázisiskolánkat és a megye zeneiskoláit koordinálta, fogta össze, mint a megye igazgatói munkaközösségének vezetője, és mint elnökségi tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének.
Munkáját a következő elismerésekkel díjazták: Kiváló munkáért miniszteri elismerés 1988, „Oktató-Nevelő Munkáért” Vietórisz József-díj 2005, Artisjus-díj 2007, Apáczai Csere János-díj miniszteri elismerés 2008. Nyíregyháza város és a zeneiskola kulturális életében kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként 2010-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést vette át Budapesten.
BABKA JÓZSEF címzetes igazgató (1975-2000-ig tartó ciklus)
Nyíregyháza magas szintű zenei életében, a zeneiskola létében maradandó érdemeket tudhat magáénak. 1962-72-ig zongoratanárként, 1972-74 között igazgatóhelyettesként dolgozott, majd 1975-2000-ig igazgatója volt a zeneiskolának, emellett rendszeres közreműködője az iskolai és városi koncertéletnek.
Babka József az intézményben példaértékű hozzáállásával teremtette meg a feltételeit a magas szintű pedagógiai munkának. Vezetése alatt épült fel a jelenlegi 51 tantermes, 2 hangversenytermes, stúdióval, könyvtárral ellátott zeneiskola, melynek hangszerellátottságát is megalapozta. Iskolánk nemcsak a zenei-, de a kulturális és művészeti élet központja is, amely hagyomány elindítása szintén a nevéhez fűződik. Többek között ő volt az országos zeneiskolai zongoraverseny egyik megálmodója, amely verseny 2019-ben 15. alkalommal került megrendezésre Nyíregyházán. Elsőként lépett a város testvérkapcsolataival karöltve a külkapcsolatok kialakításában, így Iserlohn, Ungvár, Eperjes, Bécs, Przemyśl, Máramarossziget iskoláival több eredményes szakmai programot szervezett. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége elnökségi tagja volt a kezdetektől, ezáltal a megye képviselője. Az elnökségnek jelenleg is tiszteletbeli tagja.
Hosszú éveken át szerepelt a filharmónia rendezvényein, mint zongorista, emellett cikkeket írt a Kelet-Magyarország napilapba az éves bérletes filharmóniai koncertekről. Zeneiségével, emberségével megmutatta azt a többletértéket, amely példa az utódoknak.
Tevékenységét a következő elismerésekkel köszönték meg:
„Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntető cím 1973, „Kiváló munkáért” kitüntetés 1978, 1983, „A szocialista kultúráért” kitüntetés 1989, „Nyíregyháza városért” emlékérem 1995, Arany Katedra emlékplakett 1996, A „vidék tehetségeiért” – díj 2000, „Pedagógus szolgálati emlékérem” kitüntetés 2000, A „Magyar Művészetoktatásért” plakett 2004.
♫
MÉG MA IS JÓ BARÁT A ZONGORA
Ötven évvel ezelőtt kapta meg zongoratanári diplomáját Babka József, a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola címzetes igazgatója. A fél évszázaddal ezelőtti eseményre emlékezve szeptember végén a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének Bartók-termében immár a jubileumi aranyoklevelet vehette át, s ha már ott volt, a szervezők felkérték, hogy közreműködjön az ünnepséghez kapcsolódó díszhangversenyen is.
Hegedűvel kezdődött
– Gyorsan eltelt ez az ötven év, amely tele volt munkával és sok szép sikerrel. Úgy érzem, mindent elértem, amit ezen a pályán el lehet érni – összegezte az elmúlt évtizedeket Babka József, aki nyíregyházi polgári családba született. A kor szokásának megfelelően iparos édesapja hegedűtanárt fogadott a fiához. A hegedűt hamarosan felváltotta a furulya, mert éppen ilyen zenekar alakult a városban. A zongorával 1950 nyarán ismerkedett meg Babka József: cipészként dolgozó édesapja nem pénzt kért egy zongoratanárnőtől, hanem azt, hogy tanítsa meg gyermekét a billentyűs hangszeren játszani. Az őszi koncerten már be is mutathatta tudását, s szüleinek annyira tetszett a játéka, hogy vettek egy zongorát, s beíratták zeneiskolába.
Hat év Miskolcon
– Nem tudtam 17 éves koromig, hogy milyen pályát, hivatást válasszak, s akkor jött a gondolat: zenével szeretnék foglalkozni a továbbiakban. Így Miskolcon jártam három évig zenei szakközépiskolába, majd következett az újabb három év a zeneművészeti főiskolán – folytatta a múlt felidézését a tanár úr. – A diploma megszerzése után, 1962-ben Nyíregyházán kezdtem el dolgozni. Voltam zongoratanár, tanszakvezető, szaktanácsadó, igazgató-helyettes, igazgató, majd nyugdíjas zongorakísérő. A zongorázástól most sem szakadtam el, ha kapok felkérést, örömmel megyek szerepelni.
A XXI. század zeneiskolája
Az elmúlt öt évtized alatt számos eredményt sikerült elérni a zeneiskolai oktatás érdekében. Az 1980-as évek végén 9 zeneiskolai igazgatóval megalakították a Magyar Zeneiskolák Szövetségét, s kitartó munkával elérték, hogy ne csak önkormányzati, hanem állami támogatást is kapjanak a zeneiskolák. Nem feledheti a nyíregyházi zeneiskola új, Kürt utcai épületének megépítését sem. Több ütemben végül 1995-ben lett teljesen kész a zeneiskola, amelyben 51 tantermet, két hangversenytermet, könyvtárat és önálló technikussal stúdiót is kialakítottak. Egy év múlva már ebben az új épületben tartották az Európai Zeneiskolák Szövetségének közgyűlését, s minden vendég a XXI. század zeneiskolájaként emlegette az intézményt.
Bár leányai tanultak zenét, nem követték édesapjuk hivatását: Beáta táncpedagógus lett, Júlia pedig közgazdász. Talán majd az unokák átveszik egykoron a stafétabotot, hiszen a két legkisebb, Benjámin és Bence még csak 16 és 15 hónapos, a 16 éves Ádám pedig hobbiból inkább az ütőhangszerek iránt érdeklődik.
Koncertek, operák
S hogy telnek a nyugdíjas napok Babka József számára?
– Reggeltől estig mindig van mit csinálnom. A házimunka elvégzése után unokázom, illetve még ma is minden nap gyakorlok. Hangversenyekre járok, kétféle bérletem is van Nyíregyházán. Ha pedig sikerül jegyet szereznem, akkor Salzburgba, Bécsbe, illetve Budapestre is elutazom koncertekre, operaelőadásokra.
Megjelent: 2012. 10. 11.
Eredeti cikk: itt
♫
Babka József
Címzetes igazgató, Nyíregyháza
Magas szintű zenei élet jellemzi Nyíregyházát, s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett Babka József, a nyíregyházi zeneiskola most nyugalomba vonuló igazgatója. Neve összeforrott a zenei kultúra megteremtésével. Neki is nagy szerepe van abban, hogy a megyeszékhelyen zenei általános iskola működik négy évtizede.
Babka József nyíregyházi születésű, az anyakönyvben 1937. szeptember 23-át írták be születésnapjául. Édesanyja, lánykori nevén Smid Mária, édesapja, Babka József, iparosmester, cipész volt. Sajnos, már egyik szülő sem él. Fivére, Miklós, anyaggazdász, Nyíregyházán él. Neje, Szabó Gabriella, banktisztviselő. Két lányuk született, Júlia számvitellel foglalkozik a Fővárosi Építő Rt.-nél, Beáta örökölte az édesapja érdeklődését, táncpedagógus, a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanít. A majoretteket és a Reflex magániskola tanulóit is oktatja. Már családot alapított, kisfia, Ádám, négyéves.
A hagyományairól híres Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1956-ban, majd Miskolcon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanárképző tagozatán szerzett zongoratanári képesítést 1962-ben. A diplomaosztás után hazajött szülővárosába. 1962 és ’72 között már a zeneiskolában, mint beosztott pedagógus tanított. 1972 és ’74 között igazgatóhelyettesként, ’74-től 2000-ig pedig igazgatóként tevékenykedett.
Mostoha körülmények közt kezdték a zenekultúra kialakítását. Az egykori Széchenyi utcai épületet át kellett alakítani, szigetelni, hogy egyáltalán tanításra alkalmas legyen. Kilenc tantermes faházat építettek az udvaron a szülőkkel együtt, az akkoriban divatos fogalommal élve, társadalmi munkában. Babka József szervezte az építkezést is. Amikor lehetőség nyílt rá, eladták ezt az épületet, és a Bethlen Gábor utcán megkapták a 3-as iskola egyik szárnyát. Már a nyolcvanas években látszott, hogy szükséges egy új zeneiskola felépítése, hiszen több épületben tanítottak, sok szervezési nehézséggel küszködtek. Amikor a rendszerváltozás után a régi egyházi ingatlanokat visszaadták az egykori tulajdonosoknak, az említett 3-as iskolai épületrészt is az egyház kapta meg. Az érte elszámolt pénzből viszont megteremthették a zeneiskola alapjait, és 1995-ben be is költöztek. A Kürt utcai központi épülettel együtt ötvenegy tanterem, két, hangverseny megtartására alkalmas nagyterem, stúdió – függetlenített stúdióssal, zenei könyvtár – CD- és videotárral szolgálja a több mint ezer gyermek zenei tanítását.
A címzetes igazgató úr annak örül, hogy az eltelt 26 esztendő alatt megteremtették a feltételeket a magas szintű pedagógiai munkához. Most 50 kinevezett, és 10–12 szerződéses tanár tartozik a zeneiskolához. A volt növendékek közül 17-en jöttek vissza tanítani, hogy csak néhányat említsünk meg közülük, Fesztóry Ágnes, Tündik Judit, Szitháné Megyer Márta.
Babka úr mindig is fontosnak tartotta a növendékek hangversenyét. Mostanában nyilvános hangszeres vizsgát rendeznek a szülők, a rokonság jelenlétében. Maguk a tanárok is gyakran koncerteznek.
A zeneiskola nemcsak a zenei, hanem a kulturális és a művészeti életnek is a centruma lett. Szoros kapcsolatot ápolnak különböző városi szervezetekkel. Így kerülhetett sor az épületben az örmény kisebbség hangversenyére és találkozójára, a Zsidó Baráti Kör összejövetelére, az Orvosi Kamara hangversenyére, a Barzó Endre Társaság kiállítására. Közös programokat szerveznek a Nyíregyházi Társaskörrel, a Megyei Pedagógiai Intézettel, a MATÁV-val, a Bessenyei Társasággal, a tudományos akadémiát képviselő dr. Kecskés Mihály professzorral, a Kodály Társasággal. Rangos elismerése a zeneiskolának, hogy megkapták a jogot országos zongoraverseny megrendezésére 1977-ben.
Bővülnek a nemzetközi kapcsolataik. Nyíregyháza német testvérvárosai, Iserlohn, Ungvár, Eperjes együttesei rendszeres vendégek, gyakran jönnek az erdélyi Máramarossziget, a lengyel Przemyśl és az osztrák főváros, Bécs küldöttei is a zeneiskolába.
Sok évtizedes munkássága elismeréseként számos kitüntetést vehetett át Babka József. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért cím kitüntetettje. Megkapta az Aranykatedra Díjat. A miniszter Kiváló Munkáért elismerésben részesítette. Büszke rá, hogy szülővárosa megtisztelte a Nyíregyháza Városért kitüntető címmel. 2000 májusában pedig a Tehetségekért Díjat vehette át, amelyet évente hárman kapnak meg az országból.
Ennyi évet természetesen nem lehet egyik pillanatról a másikra a nyugodtnak mondott aktív pihenéssel felcserélni. Óraadóként rendszeresen tanít a zeneiskolában, zongorakíséretet vállal. Sok növendék zenei pályáját egyengeti mint zongorakísérő.
– Én azt hiszem, mindent elértem az életben, amit pedagógus elérhet – fogalmaz Babka József. A semmiből teremtettük meg a zenei kultúra alapjait. Felnőtt több zeneszerető és a zenét művelő generáció. Örülök, hogy én magam is hozzájárulhattam szülővárosom zenei életének kiteljesítéséhez.
(Megjelent: Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza, 2000)
♫
Angyal Sándor: Egy élet a zongora világában
A Kelet arcképcsarnoka: Babka József ny. zeneiskolai igazgató
Nyíregyháza. A Mező utcán, ahol most egy benzinkút található, ott volt az ő házuk. Édesapja ismert iparosemberként cipőket készített és javított. Akkoriban még jelét sem lehetett felfedezni, hogy milyen pályát választ felnőttként Babka József. Általános iskolásként másfél évig hegedülni tanult, majd egy furulyazenekar következett. Hétéves lehetett, amikor egy közismert zongoratanárnő új cipőt rendelt a családfőnél, s amikor elkészült, fizetéskor azt mondta a papa: zongoraórákkal is fizethet a kedves vevő. Így váltott irányt Babka Jóska útja, hogy aztán évtizedekig hűséges társa legyen a zongorának.
– Soha nem felejtem azt a gyerekkori élményt, amikor találkozhattam Kodály Zoltánnal. Debrecenben vendégeskedett, mi nyíregyházi zeneiskolások is átmentünk látni a Mestert. Ajándékot is vittünk neki, egy szép beregi szőttest, amit én adhattam át a világhírű zeneszerzőnek. Ez a pillanat tovább erősítette bennem a művészetek iránti vágyat.
A Kossuth-gimnázium hallgatójaként a sok-sok gyakorlás mellett a többi tantárgyra is odafigyelt, szép eredménnyel érettségizett. Közben Debrecenben, a konzervatóriumban 3 év alatt egy ízben második helyet szerzett egy magas színvonalú zongoraversenyen, majd következett a miskolci zeneművészeti főiskola, ahol több oktató is példaképe lett s ahol már rendszeresen zongorakísérlő volt jelentős hangversenyeken.
A szülőváros, Nyíregyháza mindeközben erősen vonzotta, s ő diploma után már itthon kezdte az 1962-es tanévet az akkori állami zeneiskolában.
– Ma már talán hihetetlennek tűnik, hogy akkor 14 helyen tanítottunk, mert nem volt olyan iskola, ahová a zene iránt érdeklődő több száz gyerek járhatott volna. De már akkor látszott, hogy a nyírségi emberek élnek-halnak a muzsikáért, hiszen a szülők presztízst csináltak abból, hogy gyermekeik zenei képzésben is részt vegyenek, még vidékre is kijártunk órákat tartani.
Tíz évig volt zongoratanár Babka József, majd Vikár Sándor nyugdíjazása után ő töltötte be 25 éven át a zeneiskola igazgatói tisztét 1975 és 2000 között. Nyugdíjazása óta is rendszeres közreműködője az iskolai és városi zenei életnek, de még házasságkötéskor is gyakorta kérik meg a műsorok zenei kíséretére.
Bár az igazgatói poszt rengeteg munkát adott neki, de a zongorához soha nem lett hűtlen. A zenei nevelés eszményének elkötelezetten igyekezett megteremteni a pedagógiai munka feltételeit. Az ő vezetése alatt épült fel a jelenlegi 51 tantermes, két hangversenytermes, stúdióval, könyvtárral ellátott iskola. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az iskola a hazai kulturális és zenei élet egyik központjává vált. Ő indította el a zeneiskolai zongoraversenyeket, amelyet már több, mint tíz alkalommal rendeztek meg. Az országban elsőként alakított ki cserekapcsolatokat külföldi városokkal Iserlohntól Ungvárig. Alapító tagja a Magyar Zeneiskolák Szövetségének, éveken át a megye képviselője volt az elnökségben, amely ma tiszteletbeli tagjaként tartja számon. De szakmailag is szép sikereket ért el az évek során. Tanította Kovács László Liszt-díjas karmestert, zongoraművészt, aki az Operaházig vitte. Budai Lívia énekesnőt is számtalanszor kísérte, akárcsak a világhírű tenorokat, Pavarottit, Domingót, Carrerast. Számtalanszor kísérte a Magyar Rádió Gyermekkarát, jó szakmai kapcsolata volt Csányi László és Botka Valéria karvezetőkkel.
Családi élete is szépen indult, 1967-ben nősült, Szabó Gabriella két lánygyermekkel ajándékozta meg, s ma már három unokája is van. Sajnos, felesége gyógyíthatatlan betegségben 11 éve, fiatalon meghalt, azóta Babka József özvegy. Ha nem kérdeznék rá, talán hallgatna arról, hogy élete során 13 kitüntetést – köztük több országost – kapott, kiérdemelte a Nyíregyháza Városért díjat és tanárrá avatása 50. évfordulóján Aranydiplomát nyújtottak át neki Miskolcon.
♫
Eltemették Babka Józsefet, a Vikár Sándor Zeneiskola egykori igazgatóját
Nyíregyházi Televízió 2022. január 6.
https://www.youtube.com/watch?v=2H9nK4a2dbw&t=14s
Elhunyt Babka József
Parlando 2022. 1. szám
https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Elhunyt-Babka_Jozsef.htm
VIKÁR SÁNDOR (1950-1974-ig tartó ciklus)
A Nyíregyházi Zeneiskola alapítója, majd igazgatója, intézményünk névadója.
Életéről, pályájáról bővebben: itt