Vikár Sándor (Szalafő, 1905. április 10. – Nyíregyháza, 1985. március 1. )
Iskolánk alapítója
Nyíregyháza zenei életét a 1930–as évek elején Füredi Henrik magán-zeneiskolája (hegedű-zongora oktatása) és a Volkmann Róza zongoratanárnő lakáson történő oktatása jelentette. A Kálvineum polgári iskolájában tanított zongorát Szabó Lili és Szita Jolán, de (pl. az angolkisasszonyoknál) volt magánoktatás is. A kir. katolikus gimnáziumban Zsigai Gyula tanított hegedűt.
Vikár Sándor Budapesten, a Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványaként szerzett oklevelet. Nyíregyházára 1932-ben érkezett, s hamarosan megtalálta helyét; kedves, derűs egyénisége mindenkinél rokonszenvre talált. Előadásokat tartott és zenét szerzett a tanítás mellett. Bámulatos energiával dolgozott. Igaz, nem csinált zeneszerzőként karriert (1964. május 3-án a Színházban szerzői estje volt), de létrehozta, elindította, lerakta a nyíregyházi, szabolcs-szatmár megyei zenei élet alapköveit, amely nagy érték számunkra.
Ő volt, aki az akkori Megyei Tanács Művelődési Házának Szimfonikus Zenekarát megalapította és vezette, és hasonló módon tevékenykedett a kóruszene területén is. Lelkes szervező volt, kiválóan értette a betanítást, szívesen jártak próbára a kórustagok. 1937-ben nagyszabású Kodály-ünnepély volt a színházban, ahol személyesen a zeneszerző is részt vett, s itt irányítódott rá a város vezetésének figyelme. Szerette a munkát, az igazságot, a küzdelmeket, örülni tudott az eredményeknek.
1939-ben a Kálvineum Tanítóképző Intézet zenetanáraként kapott megbízást (1932-50 között volt tanítóképzőintézeti ének-, zenetanár), hogy szervezze, indítsa el a Bessenyei Irodalmi Társaság védnöksége alatt a zeneiskolát. A társaság akkori főtitkára, Belohorszki Ferenc így nyilatkozott az indításról: “…ezt nemcsak azért tette, mert hivatásának tudta és vallotta ennek a kérdésnek megoldását, hanem még inkább azért, mert nagy nemzetnevelő kötelességének érezte ugyanezt.” A zenei ismeretterjesztés lelkes híve volt.
1950-74-ig, nyugdíjba vonulásának évéig volt a nyíregyházi Állami Zeneiskola igazgatója. A 60-as évek elején elsőként alakított ki tartós kapcsolatot az Országos Filharmóniával, és indította el a megyében az ifjúsági bérleti sorozatot. A szintén a 60-as években indult Nyírbátori Zenei Napok hangversenyeinek lelkes látogatója volt, zenei ismertetőket írt megyénk napilapjaiba. A Nyíregyházi Zeneiskola mellett ő szervezte meg a megye fiókintézményeit Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszavasváriban és Ibrányban. A megyében folyó magánoktatást is kézben tartotta, tanácsaival, értékeléseivel segítette az ott tanítókat. Nagy szenvedélye volt a zeneszerzés. Hegedűre, csellóra, zongorára, énekre, klarinétra komponált műveit Áginé Bocskai Ibolya, Kristófné Nádasdi Erzsébet, Molnár Éva, Tündikné Bánhegyi Etelka, Fekete Ferenc, Straky Tibor, Valkai János, Molnár Sándor, Kazár Irén, Babka József adták elő Nyíregyházán, Debrecenben, a megye több helyén, s a rádió különböző adásaiban.
A fiatal tehetségeket felkarolta, mindent megtett azért, hogy tanulmányaik befejezése után visszajöjjenek Nyíregyházára. 1937. május 2-án a Városi Színházban, 1942. május 2-án a Kálvineumban volt Kodály Zoltán jelenlétében hangversenye.
1989. szeptember 24-én Dr. Baja Ferenc akkori tanácselnök helyettes avatta fel az emléktáblát a Széchenyi u. 13. szám alatt. (A Kálvineum egykori épületén, a mai Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Bethlen Gábor utcai oldalán 1989-ben egy emléktáblát lepleztek le Vikár arcképével annak emlékére, hogy ebben az épületben kezdődött a szervezett zeneoktatás.)
Vikár Sándor 1983-ban állami díjat, a Magyar Népköztársaság Művészeti Kitüntetését kapta meg, ezen felül a Dr. Péterfi István Emlékplakett és a Nyíregyházáért Pro Urbe Érem Kitüntetés tulajdonosa.
A zeneiskola egykori vezetőinek és tanári karának kezdeményezésére a város támogatásával 2002. december 8-án Névadó Ünnepségen vette fel az intézmény az iskola alapítójának nevét. Az ünnepségen felavatásra került Vikár mellszobra, Zagyva László nyíregyház szobrászművész alkotása.
Kapcsolódó linkek:
Marik Sándor: Vikár Sándor karnagyról beszél Babka József zongoratanár
(Bakó Endre, Hajdu Imre, Marik Sándor: Általuk híres e föld In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003. Szerk. Ésik Sándor)
https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/alaphang-a-nyirseg-zenei-eletehez/
Ilyés Gábor: 110 éve született a Zeneiskola alapítója
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2015. április 17.)
https://emlekjelek.hu/index.php/77-vikar-sandor
Ilyés Gábor: „Nyíregyháza város nem csekély jelentőségű kultúrintézménnyel lett gazdagabb”80 éves a zeneiskola
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2019. november 22.)
https://emlekjelek.hu/index.php/309-80-eves-a-zeneiskola
Ilyés Gábor: „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” – Kodály-hangverseny 1937-ben
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2017. április 21.)
https://emlekjelek.hu/index.php/178-kodaly-hangverseny-1937
Ilyés Gábor: „Énekelj, magyar ifjúság!” – Kodály-hangverseny 1942-ben
(Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2017.)
https://emlekjelek.hu/index.php/179-kodaly-hangverseny-1942-ben
Ilyés Gábor: A zene világnapján (Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2017. szeptember 19.)
https://emlekjelek.hu/index.php/201-a-zene-vilagnapjan
Ilyés Gábor: Zenére hangolva (Megjelent: Nyíregyházi Napló, 2019. június 21.)
https://emlekjelek.hu/index.php/287-zenere-hangolva
Olajos Gábor: „Kodály küldöttje Nyíregyházán” Vikár Sándor munkássága
(TARIMÉNES – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Honismereti Egyesület Társadalomtudományi, Kulturális és Honismereti Folyóirata, 2007. III. évfolyam 1. szám, Kodály Zoltán Emlékszám, 87. oldal)
http://beszelamarvany.lapunk.hu/tarhely/beszelamarvany/dokumentumok/tarimenes4kodaly.pdf
Vikár Sándor: Adagio
Előadják: Fekete Ferenc (gordonka), Babka József (zongora)
https://www.youtube.com/watch?v=X1WtdofpPc8
Vikár Sándor – Kodály Zoltán – Bárdos Lajos (1942)
Zagyva László szobrászművész Vikár Sándorról készült mellszobra (2002),
amely intézményünk előterében található
Tilles Béla: Vikár Sándor síremléke (1986)
/Nyíregyháza, Északi temető/
Névadó ünnepség meghívója – 2002. 12. 08.